Az első nagy megmérettetésnek nevezik, sok-sok mítosz és történet lengi körül, van, aki még most is úgy tekint rá, mint belépőre ama nagy betűs életbe. Meg ilyen giccsek. Szóval az érettségiről fogok regélni egy kicsit. Nem fogom leírni, hogyan elemzzünk verset, vagy hogyan írjunk esszét, ezeket…

Lehetséges, hogy nekem fordítva van behuzalozva az agyam, mint az emberek többségének. Mikor elkezdődött ez a karantén és vírus helyzet, nem igazán akartam tudomást venni róla. Elvonultam a gyerekkel a világ végére és úgy folytattam az életemet, mint ha egy kicsit előrébb került volna a nyári…

Még egy könyv (a sok közül), aminek a címlapja kilóra megvett magának. De most komolyan, ki tud elmenni szó nélkül egy olyan címlap mellett, ami gyönyörűséges fekete-pink színben pompázik, ráadásul a képen egy robotkéz tart egy csini delfines vibrátort? Ja és nem mellékesen Bödőcs Tibor ajánlója is…

Az első karanténos ajánlómban olyan könyvek kaptak helyet, amik ritkán szoktak, mert kicsit könnyedebbek, mint amiket mostanában szeretek olvasni, de ettől függetlenül jó történetek, remekül megírva. Most viszont kicsit (haha... sokkal :)) mélyebb tartalmú, zseniális könyvek következnek. G.G.…

Mikor megláttam Sally Rooney regényének címét: Normális emberek, szinte éreztem, hogy ebben a történetben semmi sem lesz olyan, amit normálisnak lehetne nevezni, és ez be is jött. Valószínűleg mindenkinek mást jelent az, ha valaki normális, mégis vannak olyan alapok, amik a mai napig szilárdan…